Az osztálytársak vagy a kollégák felől érkező zaklatás, szekálás vagy bántalmazás – vagyis az egyre elterjedtebb angol kifejezéssel: bullying – nem csupán lelkileg viseli meg az embert. Az újabb kutatások szerint a bullying áldozatainak körében jóval gyakoribb a fejfájás mind gyermek- mind felnőttkorban.

A visszatérő fejfájás a leggyakoribb ideggyógyászati probléma az iskolás gyermekek körében: egy felmérés szerint egy háromhónapos időtartam alatt az iskolásoknak több mint felének legalább egyszer fáj a feje. Az iskoláskori fejfájás gyakorisága ráadásul évről évre egyre nő. Ez nem véletlen, hiszen a fejfájás sok olyan élménnyel, teherrel összekapcsolható, amely a mai iskolásokat egyre inkább érinti: a teljesítménykényszer, a tanároktól kapott esetenként igazságtalan bánásmód, a túlterheltség és a kudarctól való félelem mind kapcsolatba hozható a kamaszkori fejfájásokkal.

Ha szekálnak, fáj a fejünk?

Hasonló a helyzet a kortársaktól kapott zaklatás és bántalmazás esetében is: ez alatt azt értjük, ha az áldozatot rendszeresen rágalmazzák, kiközösítik, kigúnyolják, fenyegetik vagy fizikailag bántalmazzák. A dolog sajnos gyakoribb, mint gondolnánk: világszerte a gyerekek 10-20 százaléka bullying áldozata.

A kutatók nemrégiben kétséget kizáróan bizonyították az iskoláskori fejfájás és a zaklatás közötti összefüggést. Egy összefoglaló tanulmány során összesen 173775 résztvevő esetében vizsgálták a kérdést, és az eredmények önmagukért beszélnek. Azon gyerekek közül, akik bullying áldozatai voltak, 32,7 százalék szenvedett fejfájástól, míg a nem bántalmazott gyerekek esetében csak 19,1 százalék volt ez az arány. A további elemzések is arra mutattak, hogy a kortársaiktól zaklatást, bántalmazást elszenvedő iskolások jóval esélyesebbek a fejfájásbetegségre.

Felnőttként sem ússzuk meg

Sajnos a kortársaktól kapott zaklatás, bántalmazás vagy rosszindulat nem feltétlen ér véget a gyermekkorban: felnőttként is kerülhet az ember olyan munkakörnyezetbe, ahol bántják, gúnyolják, rágalmazzák vagy kiközösítik. A munkahelyi zaklatás pedig nem tréfa: bár sokan hajlamosak bagatellizálni a kérdést („mit törődsz vele, vedd félvállról, ne is figyelj oda!”), a huzamosabb ideig fennálló ellenséges környezet bizony alááshatja az ember egészségét.

Egy norvég kutatócsoport több mint háromezer résztvevőt kísért figyelemmel három évig, abból a célból, hogy felderítsék a munkahelyi környezet és a fejfájás kapcsolatát. Az ellenséges munkahelyi légkör és a szerepzavar mellett a munkatársaktól elszenvedett zaklatás, szekálás, bántás volt az a tényező, amely a leginkább befolyásolta a résztvevők fejfájását: a bullying-áldozatok négyszer olyan eséllyel szenvedtek fejfájástól, mint azok, akiket nem bántottak a kollégáik.

A fenti kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy nem szabad bagatellizálnunk az ellenséges iskolai, illetve munkahelyi környezet okozta lelki terheket, hiszen ezek fájdalmas testi tüneteket is okozhatnak. Fordítva pedig: ha rendszeresen fáj a fejünk, vagy ha iskoláskorú gyermekünk fejfájásra panaszkodik, mindig érdemes átgondolni, hol és milyen környezetben töltjük a hétköznapjainkat, állhat-e a fejfájás mögött az ellenséges környezet vagy a bántalmazás hatása.