Napjainkban sokat hallani a gluténérzékenységről: az elsősorban a búzaliszből készült ételekben található fehérje némelyeknél allergiás tüneteket okoz, de allergia nélkül is előfordulhat, hogy nehezen viseljük a túlzott gluténfogyasztást. A glutén és a fejfájás közötti kapcsolatot még nem tárta fel pontosan a tudomány, az azonban biztos, hogy létezik ez a kapcsolat. A migrénes páciensek körében gyakoribb a gluténallergia (és fordítva), ráadásul a gluténevés nem migréneseknél is kiválthat fejfájást.
Lisztérzékenység vagy cöliákia?
Bár a köznyelvben gyakran összemossuk, a témával foglalkozó kutatók szeretik leszögezni, hogy a gluténérzékenység kapcsán valójában két különböző kórképről beszélünk. A cöliákia, vagyis a klasszikus lisztérzékenység többnyire már kisgyerekkorban kiderül, jellegzetessége, hogy liszt fogyasztásának hatására a bélbolyhok elhalnak és ez számos egyéb tünethez vezet. A cöliákia viszonylag ritka, minden századik embert érintő ételallergia-forma. Eredete az immunrendszer hibás működéséhez köthető. Egyetlen ellenszere – sajnos – a szigorú gluténmentes diéta, vagyis a cöliákiás pácienseknek egész életükben kerülniük kell a fehér kenyeret.
A gluténérzékenységnek azonban létezik egy másik formája is, a nem cöliákiás gluténérzékenység (NCGS, non-celiac gluten sensitivity). Ez jellemzően felnőttkorban jelenik meg, a vékonybél-bolyhok károsodását nem lehet kimutatni, viszont sokkal gyakoribb: a népesség 6-10 százaléka szenved a tünetektől. Enyhe esetekben ez lehet, hogy csupán glutén fogyasztását követő puffadást, hasfájást, esetleg hasmenést jelent.
Sokkal gyakoribb a fejfájás
A cöliákia és a NCGS különböző betegségek, ugyanakkor mindkét esetre jellemző, hogy az ilyen páciensek gyakrabban szenvednek fejfájástól. A kutatások szerint a cöliákiásoknak 30 százaléka, a nem cöliákiás gluténérzékenyeknek több mint a fele szenved gyakori fejfájástól vagy migréntől – ez pedig sokkal több, mint a nem gluténérzékenyeknél mérhető adat: nekik csak 14 százaléka számol be rendszeres fejfájásról.
A szakemberek szerint ez valószínűleg annak köszönhető, hogy az arra érzékeny személyeknél a glutén jelenléte gyulladást indít be a szervezetben, a gyulladásban részt vevő molekulák pedig a központi idegrendszer működését is befolyásolják. A fejfájáson kívül más központi idegrendszeri tünetek is gyakoribbak a gluténérzékeny vagy a cöliákiás betegeknél: például a fáradékonyság és a depresszió.
Migrént is provokálhat
Akkor is érdemes odafigyelni a dologra, ha az ember nem diagnosztizált gluténérzékeny, de migrénben szenved. Ugyan a tipikus migrént provokáló ételek között egyelőre nem szerepel a liszt, sok migrénes mégis azt tapasztalja, hogy gluténtartalmú ételek fogyasztásakor súlyosbodik vagy gyakoribbá válik a fejfájása. Ilyen esetekben a fejfájás jellemzően a gluténtartalmú étel fogyasztását követően húsz-harminc perccel jelentkezik.
Több kutatás is készült azzal kapcsolatban, hogy vajon gluténmentes diétával gyógyítható-e a migrén. Az eredmények nem egyértelműek. Annyi biztos, hogy léteznek migrénesek, akiknek a migrénje meggyógyul a gluténmentes diétától, még akkor is, ha amúgy semmilyen más, gluténérzékenységre utaló tünetük nem volt. És léteznek migrénesek, akiknek a fejfájására semmi hatással nincs, hogy épp megettek-e egy félkilós fonottkalácsot vagy sem. Mindenesetre, a fejfájósoknak érdemes ezt is észben tartani: azaz megfigyelni, összefügg-e a fejfájásuk a lisztből készült ételek fogyasztásával. Hiszen ha igen, akkor van rá esély, hogy diétás megszorításokkal a fejfájástól is megszabadulhatunk.