A fejfájásbetegségben szenvedők számára a fejfájás többnyire kiszámíthatatlannak, befolyásolhatatlannak tűnik: akkor jön, amikor kedve tartja és dugába dönti a terveinket. Az elsődleges fejfájásbetegségek többsége, azaz a migrén és a tenziós fejfájás azonban nagyon is érzékeny életmódbeli tényezőkre és környezeti hatásokra. Nézzük, melyek a leggyakoribb okok, amelyek fejfájást provokálnak!

Pszichés stressz

A stressz fejfájást okozó szerepét nehéz eleget hangsúlyozni. A pszichés stress, különös tekintettel a hosszan fennálló, krónikus stresszre, mind a migrén, mind a tenziós fejfájás gyakoriságát növeli.

Fizikai megerőltetés

A sport, illetve a megerőltető fizikai munka egyes migréneseknél képes provokálni a migrénes rohamot, de sport-indukálta fejfájás előfordul olyanoknál is, akik egyébként nem szenvednek migréntől. A mozgás szerepe ugyanakkor kettős, hiszen a rendszeres sport hatékony a fejfájás megelőzésében. A szakemberek szerint ha migrénük vagy tenziós fejfájásunk van, érdemes elkezdeni sportolni, ügyelve arra, hogy apránként, fokozatosan növeljük a terhelést, hiszen a hirtelen, nagy intenzitású mozgástól megfájdulhat a fejünk.

Hormonális hatások

A hormonális hatások főként nők esetében befolyásolják a fejfájást: a menstruáció alatt a migrénesek egy részénél gyakoribb a roham, sőt, olyan is van, akinek csak ilyenkor fáj a feje. A terhesség alatti hormonális változások inkább csökkentik a fejfájások gyakoriságát. A menopauza környékén átmenetileg gyakoribbá válhatnak a migrénes rohamok, majd a menstruáció elmaradását követően ismét javul a helyzet.

Időjárás

A fejfájósok egyik nagy ellensége a fronthatás, hiszen a frontok során kialakuló légnyomásváltozások sokaknál fejfájást provokálnak. Nem csak a frontok lehetnek érdekesek ebből a szempontból: van, akinek fronttól függetlenül a szeles időjárás fájdítja meg a fejét.

Nagy tengerszint feletti magasság

A nagy tengerszint feletti magasságban fellépő tünetegyüttest hegyibetegségnek vagy magassági betegségnek is nevezzük. Egészséges ember körülbelül 3000 m magasságban kezdi észlelni a tüneteket, amely a fejfájás mellett hányingert, szédülést, fáradékonyságot is jelenthet. A magashegyi fejfájásra hajlamosabbak a kezdő hegymászók és azok, akik egyébként is migréntől szenvednek.

Villódzó vagy erős fények

Főként migrén esetében jellemző, hogy a páciensek nehezen viselik a stroboszkópot: a villódzó fényhatás migrénes rohamot provokálhat. Vannak, akik az erős napfény hatását is megérzik. A migrénesek egyébként is gyakran érzékenyebbek a környezeti ingerekre, alacsonyabb a tűréshatáruk, magyarul az a zaj, fényerő vagy szagintenzitás is zavarja őket, ami az átlagembernek még könnyedén elviselhető.

Zaj

Vannak migrénesek, akiknél az erős vagy tartós zaj provokálja a migrénes rohamot. A fényhez hasonlóan a kutatók szerint valószínű, hogy a migrénesek érzékenyebbek az erős hangra, nehezebben tolerálják a zajt. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19545255

Alvás

A kialvatlanság és a fáradtság mind a migrén, mind a tenziós fejfájás esetében gyakori provokáló tényező. Ritkább ugyan, de vannak migrénesek, akik ezzel szemben épp az ellenkezőjét tapasztalják, azaz inkább akkor fájdul meg a fejük, ha túl sokat alszanak.

Éhezés

Az éhségtől egy idő után azoknak is megfájdulhat a feje, akik úgy egyébként nem szenvednek semmilyen elsődleges fejfájásbetegségben, azaz nincs sem migrénjük, sem tenziós fejfájásuk – az éhezéskor fellépő alacsony vércukorszintnek ugyanis egyik tünete a fejfájás. Az éhezés emellett migrén esetében képes rohamot is provokálni. 

Egyes ételek, italok

A migréneseknek körülbelül 10 százalékára jellemző, hogy fejfájásukat valamilyen élelmiszer provokálja. A leggyakoribb fejfájást okozó ételek közé tartoznak az érlelt sajtok, a vörösbor, a csokoládé és egyes adalékanyagok és tartósítószerek.