A környezeti tényezők közül talán az időjárás az, amelyik a legtöbb fejfájós személy tüneteit befolyásolja. Lehet, hogy fejfájósként még nem is tudjuk magunkról, hogy bizonyos időjárási jelenségekre vagyunk érzékenyek – a dolog felderítése céljából érdemes figyelni az orvosmeteorológiai jelzéseket és az időjárás változásait. Előfordul ugyanis, hogy nemcsak a frontok, hanem egyéb tényezők, például a szél vagy az erős napsütés provokálja a fejfájásunkat.

Nem csak modern hiszti

A frontérzékenység nem az elkényelmesedett nyugati ember találmánya: már az időszámításunk kezdete előtt háromezer évvel feljegyezték a mezopotámiai orvosok, hogy egyes betegségekre hatással lehet az időjárás. A dolog Hippokratész figyelmét sem kerülte el: kifejezetten tanulmányozta az egészség és az időváltozások közötti összefüggéseket és úgy gondolta, nagyobb műtéteket nem tanácsos végezni időváltozáskor.

A modern tudományos orvosmeteorológia azt kutatja, hogyan reagál az emberi szervezet az időjárás, azaz a légnyomás, a páratartalom, a hőmérséklet és a szélerősség változásaira. Emellett az allergének (pollenek) és a légszennyezettség hatásainak figyelemmel kísérése is a tudományág körébe tartozik.

Fáj a fejem, front van

A „front” kifejezést egy norvég meteorológus használta először a 20. században. A front a meleg és hideg légtömegek gyors kicserélődését és az ehhez kapcsolódó légnyomásváltozást jelenti. A meleg- és a hidegfront különböző hatással van a szervezetünkre.

Melegfront esetén emelkedik a pulzus, csökken a vérnyomás, rosszabbodnak a depressziós tünetek és a zöldhályog. Hidegfrontkor inkább az asztma és az ízületi fájdalmak súlyosbodnak, valamint gyakrabban indul be a szülés. És vannak tünetek, amelyek mindkét típusú fronthatás, valamint a kettős fronthatás esetén is fellépnek: ilyen az ingerlékenység, az alvászavar – és természetesen a fejfájás.

Egyéni érzékenység

Az időjárás változásaira sokan érzékenyek, és vannak, akiket teljességgel hidegen hagy a dolog. A kisgyerekek és az idősek jellemzően megérzik a változásokat, a gyerekeket egy-egy front, de a front nélküli szeles idő is meg tudja viselni, ráadásul a picik még el sem tudják mondani, ha fáj a fejük. A magas vérnyomás, a szívbetegség és a várandósság szintén frontérzékenységre hajlamosít.

A frontérzékenység jellegzetes tünete, hogy régebbi sérülések, műtétek hege fájni kezd: sajog a nagypapa második világháborús fejsebe, tehát jön az eső. A fejfájósokra ez fokozottan igaz: a migrénesek egy részénél provokáló tényező lehet az időváltozás, különösen a hidegfronti hatás.

Szauna, bicikli, hidegzuhany

Mivel a frontérzékenység az agyi erek tágulékonyságával kapcsolatos, így az erek „edzése” a frontérzékenységet is csökkenti. Vérereink edzésére kiváló, ám nem túl kellemes módszer a váltott zuhany: két percig hideg, két percig forró, majd ismét hideg vízzel kell zuhanyozni. Hasonló elven működik a szaunázás is: a hőmérséklet gyors váltakozása az érfalak rugalmasságát fokozza. (Migrénes roham alatt természetesen kerülendő a szaunahasználat.)

Az erek rugalmassága legjobban sportolással fokozható. Főként azok a sportok segítenek, ahol felgyorsul a pulzusunk, azaz a futás, aerobic, biciklizés. Közhelyesen hangzik, de tény, hogy a friss levegőn végzett rendszeres sport jelentősen csökkenti a frontérzékeny fejfájás gyakoriságát.