A fejfájás a veleszületett hajlamon felül rengeteg környezeti tényezőtől függ, az egyik legfontosabb és legtöbbet kutatott ilyen környezeti tényező pedig a stressz. Talán nem mondunk újat azzal, hogy a stresszteli életvitel megnöveli az esélyünket a fejfájásra, mi több, a magyar nyelvnek saját szófordulata is létezik az összefüggés leírására: ha valami nagyon nyomaszt, foglalkoztat vagy nehezen megoldhatónak bizonyul, az „sok fejfájást okoz” nekünk. A fenti összefüggést már a tudományos kutatások is bizonyították – azaz minél több stressz ér minket, annál többet fáj a fejünk.

Mi az a stressz?

A pszichés stressz alatt a köznyelvben nagyjából azt az állapotot értjük, amikor feszültek, idegesek vagyunk. A stresszt sokféle helyzet kiválthatja: a stresszkeltő életesemények többnyire nehezen befolyásolhatóak, bejósolhatatlanok, kihívást jelentenek képességeinknek vagy énképünknek. Ilyen lehet egy természeti katasztrófa, egy hozzátartozónk elvesztése, egy új munkahelyre kerülés, anyagi zűrök vagy rendszeres családi, munkahelyi konflikusok is.

A stresszre a szervezetünk tipikus válaszokkal reagál: kitágul a pupillánk, felmegy a vérnyomásunk, gyorsul a szívverésünk, szervezetünkben pedig stresszhormonok (adrenalin, kortizol) termelődnek. Ha a stresszkeltő esemény hamar lezajlik, akkor ezek a változások kifejezetten előnyösek, mert általuk gyorsabban és hatékonyabban tudunk reagálni. Krónikus, hosszan tartó stressz esetén azonban a fenti testi reakciók állandósulnak, majd kimerülnek, ami számos testi tünet és betegség kialakulásához vezethet – köztük a fejfájással.

Több stressz = több fejfájás

Egy német kutatócsoport nemrégiben több mint ötezer fő vizsgálata révén határozta meg a stressz és a fejfájás kapcsolatát. A résztvevők között mindenféle fejfájástípus előfordult, azaz voltak migrénesek, tenziós fejfájással és cluster fejfájással küzdők is. A résztvevők figyelemmel kísérése során kiderült, hogy azokban a hónapokban, amikor több stresszt éltek át, akkor többet fájt a fejük, míg a nyugisabb időszakokban kevesebbet.

A legjobban a tenziós fejfájásban szenvedőket befolyásolta a stressz: esetükben 10 százalékos stresszszint-emelkedés 6,3 százalékkal emelte a fejfájós napokat az adott hónapban. De a stressz a migrénesekre is hatással volt: esetükben a 10 százalékos stresszemelkedés 4,3 százalékkal emelte a fejfájós napok gyakoriságát.

Mi tehetünk?

A szakemberek azt javasolják, fejfájósként (persze, nem fejfájósként is) figyeljünk oda az életvitelünkre és mindennapjainkra. Vannak stresszforrások, amelyeket kis odafigyeléssel elkerülhetünk, és vannak, amelyeket nem, azonban mindig fejlődhetünk abban, hogy hogyan kezeljük a stresszt.

A stresszcsökkentő technikák egy része a fejfájások kezelésében is hatékonynak bizonyult. Stresszcsökkentő technikából pedig sokféle létezik, érdemes kiválasztani és gyakorolni a hozzánk közel állót. A stresszkezelő tanfolyamok, a relaxációs technikák, a kognitív viselkedésterápia, a problémamegoldó készségek fejlesztése, vagy éppen a jóga, a tai chi és a meditáció a stresszválasz csökkentése révén a fejfájásunkat is ritkíthatja.